MAGYARTANÁRI KÉPZÉS

Antalné Szabó Ágnes

• A tanári kommunikációs stratégiák vizsgálata az osztálytermi kontextusban
• Együttműködésre épülő munkaformák és módszerek alkalmazása az anyanyelvi nevelésben
• Digitális módszerek alkalmazása a helyesírás-tanításban

Balázs Géza

• Kultúra és nyelv kapcsolata
• Antropológiai és összehasonlító nyelvészet - a nyelvtanoktatásban 
• A kommunikációs-nyelvi kultúra fejlesztése 
• Az új médiumok kulturális és nyelvi vonatkozásai 

Bartha Csilla

• Stílusváltás és alkalmazkodási stratégiák az osztályteremben

• Az iskolai nyelvi tájkép mint reflexív pedagógiai lehetőség

• Tanári nézetek, ideológiák, metapragmatikai reflexiók az osztálytermi diskurzusokban –empirikus vizsgálat
• Szociolingvisztika a tankönyvekben – kritikai elemzés
• Cigány gyermekek a digitális oktatásban

Kardosné Balogh Judit

• A grammatikai rendszer összefüggéseinek tanítási lehetőségei

• Írásjelhasználat az egyszerű és az összetett mondatokban, és ezek tanítása
• A szófajok és a mondatban betöltött funkciók összefüggéseinek tanítása a magyarórán

Klemmné Gonda Zsuzsa

• Az osztálytermi diskurzus a kontakt/és vagy online tanulási környezetben
• Tanulóközpontú tevékenységek az anyanyelvi órán
• Digitális szövegek olvasása és megértése
• A tanulói kommunikáció fejlesztése kontakt és/vagy online tanulási környezetben
• A tanulás támogatásának lehetőségei az anyanyelvi órán

Kugler Nóra

• Valamilyen morfológiai vagy szintaktikai jelenség funkcionális nyelvészeti megközelítése azzal a céllal, hogy ennek az alapján tananyagfejlesztést lehessen végezni a közoktatás számára
• A morfológiai, szintaktikai és/vagy szemantikai modellálásnak, a grammatikai-szemantikai elemzésnek a vizualizációja konzisztens módon (pl. a mondat szemantikai szerkezetének az ábrázolása; elemek felsorolása helyett elemek és viszonyaik megjelenítése; hálózatosság)
• Az evidencialitás (pl. az információ forrásának a jelölése) és az episztemikus modalitás körébe tartozó jelenségeknek (pl. a megnyilatkozói vélekedés, következtetés nyelvi megkonstruálásának) a vizsgálata; a közös tudás alakításának szándékával összefüggő metapragmatikai jelölők valamilyen diskurzustípusban

Laczkó Krisztina

• A szövegtan tanításának megújítási lehetőségei a középiskolában
• A helyesírás tanítása a megújított NAT tükrében
• A szófajiság megközelítésének problémái: a viszonyszók tanítása
• A deixis műveletének tanítási lehetőségei
• A szövegtipológia megközelítése a középiskolában

Lengyel Klára

• A melléknév és a számnév fajtái. A számnév helyesírási és mondattani ismérveinek összefüggései
• A határozófajták elkülönítésének kérdései
• Központozási kérdések a mondatban (akár írásjelfajták, akár grammatikai szerkezetek központba állításával)
• A helyesírás grammatikai kérdései és oktatása általános és középiskolában
• A grammatikai rendszer tanítása régen és ma

Palágyi László

• A magánhangzó-harmónia tanításának elméleti és gyakorlati kérdései
• A mássalhangzótörvények tanításának elméleti és gyakorlati kérdései
• Szószegmentálási problémák és megoldások a magyarórán

Simon Gábor

• A stílus jelenségeinek vizsgálata, a stilisztika tanításának elméleti és módszertani kérdései

• Szövegeink nyelvi-szemantikai szerveződésének vizsgálata, a szövegtan tanításának elméleti és módszertani kérdései
• Irodalmi szövegek poétikai jelenségeinek vizsgálata

Tátrai Szilárd

• Különböző pragmatikai témakörök (kontextus, megnyilatkozás, deixis, beszédaktus, implicit jelentés) tanításának elméleti és módszertani kérdései
• A dalszövegek stilisztikai és poétikai vizsgálatának lehetőségei
• A nézőpont vizsgálata elbeszélő szövegekben

Tolcsvai Nagy Gábor

• Egy szó poliszém vagy szinonim jelentéshálózata és tanítása 
• A szövegtan egy területének iskolai tanítása 
• A stilisztika egy területének iskolai tanítása

 

A listán szereplő témákon kívül további témák is lehetségesek az adott oktatóval történő egyeztetés alapján. A más képzések témai is orientálók lehetnek az egyeztetések során.

 

MAGYAR BA-KÉPZÉS

Balázs Géza

• Kultúra (művészet, folklór, irodalom és nyelv; kulturális nyelvészet
• Antropológiai nyelvészet (nyelvszokások, néprajz és nyelvtudomány)
• Nyelvpolitika, nyelvi tervezés, nyelvstratégia 
• Informatika és nyelv, netnyelvészet
• Az új média kommunikációja 
• Szemiotika és nyelvtudomány (pl. jelrendszerek; a nyelvi jelek motivált--önkényes viselkedése)

Bartha Csilla

• Szociolingvisztikai vizsgálatok marginalizált (különösen siket/cigány) közösségekben
• A beszélőváltás mechanizmusa különböző diskurzustípusokban
• Multimodalitás az interakciókban
• A kódváltástól a transzlingválásig - Elméleti és empirikus megközelítések
• Az interakciós igazodás típusai és stratégiái személyközi és online színtereken

Kardosné Balogh Judit

• Igei kategóriák és jelentések
• A birtoklás kifejezési lehetőségei a magyarban
• Átmeneti jelenségek a grammatikai rendszerben
• Ok-okozati viszonyok megjelenése a nyelvben

Klemmné Gonda Zsuzsa

• A digitális kommunikáció folyamata, jellemző szövegtípusai
• Különböző szótártípusok nyelvi sajátosságai
• Reflektív szövegek nyelvi jellemzőinek a vizsgálata

Kugler Nóra

• Egy körülhatárolt morfológiai vagy szintaktikai jelenségnek, problémának, bizonyos konstrukciós sémák (pl. állapotváltoz(tat)ás) megvalósulásainak funkcionális nyelvészeti megközelítése és tényleges nyelvi adatok elemzésére épülő leírása
• A morfológiai, szintaktikai és szemantikai modellálásnak, a grammatikai-szemantikai elemzésnek a vizualizációja konzisztens módon (pl. a mondat szemantikai szerkezetének az ábrázolása)
• Az evidencialitás és az episztemikus modalitás körébe tartozó jelenségeknek a vizsgálata tényleges nyelvi adatokon, meghatározott diskurzustípus(ok)ban

Laczkó Krisztina

• A deixis működése a magyar nyelvben
• A névmások funkcionális szemantikai megközelítése
• Az igei konstrukciók kérdése, különös tekintettel az igenemekre
• A metapragmatikai tudatosság vizsgálata különböző szövegtípusokban
• A szaknyelvi helyesírások időszerű kérdési

Lengyel Klára

• Szóalkotások (gyakoribb és ritkább bármelyike vagy összessége) és morfémakapcsolatok valamely magyar irodalmi alkotó életművében
• A viszonyszók mondatbeli szerepe
• Az állítmány típusai, a többtagú állítmányok elemzése, segédszavak az állítmányban
• Utalószók és kötőszók: kérdések az alárendelő összetett mondatok elemzéséhez
• Speciális jelentésviszonyok (okság, feltétel, hasonlítás, megengedés stb.) kifejezésének eszközei a különféle nyelvi egységekben

Palágyi László

• Névelőzés és főnévi lehorgonyzás a magyarban
• Az összetett képzők elméleti és empirikus megközelítései
• Versengő morfológiai szerkezetek korpuszalapú vizsgálata
• Helyviszonyt jelző névutók és helyviszonyragok funkcionális összehasonlító elemzése

Simon Gábor

• A stílustulajdonítás és a stílusszerkezet elméleti és empirikus vizsgálata

• Figuratív jelentések nyelvi kifejezésmódjainak vizsgálata
• Az irodalmi szövegek nyelvi megfomáltságának, poétikai konvencióinak vizsgálata
• Empirikus módszerek alkalmazása stilisztikai és szövegtani kutatásokban

Tátrai Szilárd

• A nézőpont vizsgálata narratív és/vagy lírai szövegekben
• A deixis és az episztemikus lehorgonyzás vizsgálata
• Az irónia pragmatikai megközelítései
• A stílus szociokulturális tényezőinek empirikus vizsgálata

Tolcsvai Nagy Gábor

• A jelentésváltozás fajtái, egy szókészleti csoport jelentésváltozásai  
• A térbeli irány nyelvi kifejezési módjai  
• Metafora, hasonlat, tárgyiasság egy 19. vagy 20. századi magyar költő életművében 
• Fejezetek a magyar nyelv 19. és 20. századi művelődéstörténetben 
• Magyarpárú kétnyelvűségi jelentéstani vizsgálatok 

 

A listán szereplő témákon kívül további témák is lehetségesek az adott oktatóval történő egyeztetés alapján. A más képzések témai is orientálók lehetnek az egyeztetések során.

 

MA-KÉPZÉSEK

Az oktatókkal történő egyeztetés alapján, ahol a fenti témajavaslatok is irányadóak lehetnek.

 

DOKTORI KÉPZÉSEK

A tanszék oktatóinak aktuális doktori témajavaslatai elérhetők az Országos Doktori Tanács honlapján.