Kutatócsoportok

DiAGram Funkcionális Nyelvészeti Központ

A DiAGram Funkcionális Nyelvészeti Központ az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetében, a Mai Magyar Nyelvi Tanszék keretében működik 2018-tól, a jóval korábban alapított alkotó kutatócsoportok közreműködésével. A Központ legfőbb célja a magyar nyelv komplex funkcionális kognitív nyelvészeti leírása és az egyetemi képzésben való aktív tudományos alkalmazása az autentikus nemzetközi elméleti, módszertani diszkurzív rend részeként. A DiAGram Funkcionális Nyelvészeti Központ az ELTE-n működve a magyar kognitív nyelvészeti kutatások központja, szervezi a kognitív nyelvészeti vizsgálatokat, az eredmények publikálását és fiatal kutatók képzését, támogatását, a kutatásba való bevonását.

A Központ három, hosszabb ideje önállóan működő, az utóbbi időszakban mindinkább összetartó kutatócsoport és két folyóirat szerves hálózata, amely a meghatározás szerinti tudományos célt a maga területén valósítja meg. A három kutatócsoport a DiAGram funkcionális nyelvészeti műhely, a Stíluskutató csoport és a Funkcionális nyelvészeti diákműhely. A két lektorált folyóirat az angol nyelvű Studia Linguistica Hungarica (SLH; internetes elérhetősége előkészületben) és a magyar nyelvű, fiatal kutatók által szerkesztett Ösvények (http://osvenyek.elte.hu/). A Központ szoros, kölcsönös kapcsolatban áll az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Magyar Nyelvtudományi Doktori Programjával, elsősorban a kognitív és leíró alprogrammal. A Központ egyúttal kiterjedt és aktív szakmai és szervezeti kapcsolatokat működtet más magyar és külföldi egyetemekkel és kutatóhelyekkel.

A kutatócsoport vezetője: Tolcsvai Nagy Gábor

Tanszéki tagok: Imrényi András, Kugler Nóra, Laczkó Krisztina, Palágyi László, Simon Gábor, Tátrai Szilárd

További adatok találhatók a Központ két kutatócsoportjának bemutatásában.

DiAGram Funkcionális Nyelvészeti Műhely

Honlap: diagram.elte.hu

A Műhely a kognitív grammatikai kutatások végzésére lett alapítva 2005-ben. A vizsgálatok a konvergáló funkcionális, függőségi elméleti kereteket és módszertanokat a magyar nyelv használatalapú leírásához igazítva folynak, új, innovatív eredményeket felmutatva. A kutatások a komplex leírásban a morfológia, a szintaxis, a szemantika, a pragmatika és a hangtan szintetizáló bemutatására törekszenek, a nyelvi szerkezeteket változatosságukban a prototípuselv alapján, jellegzetes kontextusaikban vizsgálják, korpuszadatokra alapozva, statisztikai módszereket is alkalmazva. A Műhely nemzetközileg is sikeresen állított humán perspektívájú alternatívát a formális nyelvleírás algoritmikus szemléletével szemben. A Műhely ezt a feladatot folyamatosan végzi, általában 16 fős tagsággal, nem állandó tagként más kutatókat, egyetemi hallgatókat és doktoranduszokat is bevonva. Eddigi legfontosabb eredménye az Osiris Kiadónál 2017-ben megjelent Nyelvtan (1152 p). A vizsgálat középpontjában jelenleg a magyar igei konstrukció áll. Külön témacsoport foglalkozik az igenevek konstrukciós jellemzőivel, a kontextualizáció pragmatikai vonatkozásaival és a metafora korpusz alapú vizsgálatával.

A kutatócsoport vezetője: Tolcsvai Nagy Gábor

Tanszéki tagok: Imrényi András, Kugler Nóra, Laczkó Krisztina, Palágyi László, Simon Gábor, Tátrai Szilárd

További tagok: Bajzát Tímea Borbála, Csontos Nóra, Dér Csilla Ilona, Domonkosi Ágnes, Horváth Péter, Hrenek Éva, Kopcsák Róbert, Kuna Ágnes, Ladányi Mária, Markó Alexandra, Modrián-Horváth Bernadett, Pomázi Bence

Projektek, pályázatok:

2018–2022, OTKA K 129040: A magyar nyelv igei konstrukciói. Használatalapú konstrukciós nyelvtani kutatás
2012–2017, OTKA K 100717: Funkcionális kognitív nyelvészeti kutatás
2008–2012, OTKA K 76878: Funkcionális kognitív nyelvészeti kutatás
2003–2006, OTKA T 043768: Szövegtipológiai kutatás

Eredmények:

– fontosabb publikációk

Acta Linguistica Hungarica 2009 (56) 3. 337–480. Vendégszerkesztők: Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor. 566 p.
Acta Linguistica Hungarica 2010 (57) 1. 1–164. Vendégszerkesztők: Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor.
Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2008. Szerkesztők: Tolcsvai Nagy Gábor, Ladányi Mária.
Nyelvtan. A magyar nyelv kézikönyvtára 4. Szerk. Tolcsvai Nagy Gábor. Szerzők: Imrényi András, Kugler Nóra, Markó Alexandra, Ladányi Mária, Tátrai Szilárd, Tolcsvai Nagy Gábor. Budapest: Osiris Kiadó. 2017. 1152 p.
Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd (szerk.): Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására. Budapest: ELTE. 2012. 300 p.
Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.): Kontextualizáció és metapragmatikai tudatosság. DiAGram Könyvek 1. Budapest: ELTE Eötvös József Collégium. 2019. 360 p.
Simon Gábor – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtan, diskurzus, megismerés. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 2020. 440 p.
Ladányi Mária: Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek. Budapest: Tinta Kiadó. 2007. 300 p.
Tátrai Szilárd: Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta Kiadó. 2011. 234 p.
Imrényi András: A magyar mondat viszonyhálózati modellje. Nyelvtudományi Értekezések 164. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2013. 154 p.
Tolcsvai Nagy Gábor: Bevezetés a kognitív nyelvészetbe. Budapest: Osiris Kiadó. 2013. 392 p.
Kugler Nóra: Megfigyelés és következtetés a nyelvi tevékenységben. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2015. 280 p.
Modrián-Horváth Bernadett: Topik und Thema: Untersuchungen zur Informationsstruktur in deutschen und ungarischen Erzähl- und Berichtstexten. Frankfurt am Main: Peter Lang. 2016.
Kugler Nóra: Az összetett mondat. Budapest: Eötvös Kiadó. 2018. 140 p.
Csontos Nóra: Szakszöveg-tipológia. Szakszövegtípusok vizsgálata társas-kognitív keretben. Budapest: KRE – L’Harmattan. 2020. 214 p.
Dér Csilla Ilona: Diskurzusjelölők és társulásaik a magyar nyelvben. Budapest: KRE – L’Harmattan. 2020. 234 p.
Tolcsvai Nagy Gábor: Kognitív szemantika. 3. kiadás. Budapest: Eötvös Kiadó. 2021. 186 p.

– konferenciák:

Workshop on construction(s). Usage based approaches (2021)
A magyar mondat és kontextuális környezete. Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 8. (2020)
A magyar nyelv hálózatos leírása Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 7. (2018)
Construal and grounding (2014)
Beyond Dichotomies (2010)
Diskurzus a grammatikában grammatika a diskurzusban. Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 2. (2008)
Szöveg, szövegtípus, nyelvtan Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 1. (2007)

Nemzetközi kapcsolatok:

Cognitive Linguistic Perspectives on Finno-Ugric Languages (CoFuLa)

A CoFuLa project fő célja az észt, finn és magyar nyelv meghatározott szemantikai és morfoszintaktikai konstrukcióinak vizsgálata a funkcionális kognitív nyelvészet keretében, közös kutatási programként. A kutatás 2012-ben kezdődött Helsinkiben (Tolcsvai Nagy Gábor kezdeményezésére). A közös kutatásnak meghatározott szervezeti formája a következő: 1) párhuzamos kutatások ugyanazon nyelvi konstrukciókról az észt, finn és magyar nyelvben leíró összehasonlító vizsgálatban, 2) az eredményeket megvitató workshopok, 3) egyéni tanulmányok 1) és 2) eredményeként. A DiAGram funkcionális nyelvészeti műhely aktív résztvevője a kutatásnak. A project vezetői: Tuomas Huumo (Turku), Renate Pajusalu (Tartu), Tiina Onikki-Rantajääskö (Helsinki), Gábor Tolcsvai Nagy (Budapest, Nitra). A projekt négy workshopot tartott, és önálló szimpóziumot tart a bécsi XIII. CIFU kongresszuson.

DiAGram Stíluskutató csoport

Honlap: diagram.elte.hu

A Stíluskutató csoport 1970-ben alakult Szathmári Istvánnak, az ELTE professzorának vezetésével, azóta is folyamatosan működik. Hosszú működése alatt kutatásokat folytattak tagjai a szépirodalmi stílus jellemzőiről, a stíluselméletről, a stíluselemzésről. Az Alakzatlexikon (2008) megjelenése után újjászervezett Stíluskutató csoport elsődleges célja, hogy hozzájáruljon a stílus és a poétikusság funkcionális kognitív leírásához. A csoport tevékenysége az alábbi általános területeket fedi le: 1) a kognitív stilisztika és poétika használatalapú elmélete és módszertana, mind leíró, mind történeti szempontból; 2) a stílus nyelv- és kultúraspecifikus tényezői, különös tekintettel a magyar nyelvre; 3) egymással összekapcsolódó stilisztikai kutatási területekként a nyelvi rendszer stilisztikai potenciálja, a stílus szociokulturális tényezői, a diskurzusok stilisztikai szerkezete; 4) kognitív poétika.

A kutatócsoport vezetője: Tátrai Szilárd

Tanszéki tagok: Krizsai Fruzsina, Laczkó Krisztina, Simon Gábor, Tolcsvai Nagy Gábor

További tagok: Ballagó Júlia, Czetter Ibolya, Domonkosi Ágnes, Hámori Ágnes, Horváth Péter, Indig Balázs, Kulcsár-Szabó Zoltán, Kuna Ágnes, L. Varga Péter, Mészáros Márton, Palkó Gábor, Pap Andrea, Pethő József, Sólyom Réka, Szemes Botond

Projektek, pályázatok:

2021– A személyjelölés konstrukcióinak korpuszalapú, kognitív poétikai vizsgálata (pályázat benyújtva az OTKA-hoz)
2010–2014, OTKA K 81315: Kognitív stilisztikai kutatás

Eredmények:

– fontosabb publikációk

Studia Linguistica Hungarica Vol. 28. 2013. A Stíluskutató csoport tematikus száma a szociokulturális tényezőkről.
Szathmári István (szerk.): Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2008. 595 p.
Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): A stílus szociokulturális tényezői. Kognitív stilisztikai tanulmányok. Budapest: ELTE. 2012. 382 p.
Domonkosi Ágnes – Simon Gábor (szerk.): Nyelv, poétika, kogníció. Elmélet és módszer a poétikai kutatásban. Eger: Líceum Kiadó. 2018. 225 p.
Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.): Líra, poétika, diskurzus. Budapest: ELTE Eötvös Collegium. 2021. 322 p.
Tolcsvai Nagy, Gábor: A Cognitive Theory of Style. Frankfurt am Main: P. Lang. 2005. 162 p.
Simon Gábor: Egy kognitív poétikai rímelmélet megalapozása. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2014. 224 p
Simon Gábor: Bevezetés a kognitív lírapoétikába. A költészet mint megismerés vizsgálatának lehetőségei. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2016. 288 p.

– konferenciák, workshopok

Poétika és korpusz – kerekasztalbeszélgetés (2019)
Nyelv, poétika, kogníció (2016)
A nyelvi megformáltság diszkurzív beágyazottsága (2015)
Socio-cultural factors in style (2014)

MetaID Kutatócsoport

A 2018-ban alakult kutatócsoport célja a metaforikus szerkezetek azonosítása és elemzése magyar nyelvű szövegekben. A nemzetközi metaforakutatásban elterjedt és több nyelvre alkalmazott MIPVU módszert adaptálta a csoport a magyarra, majd kis- és közepes léptékű annotálási projektekben alkalmazta eredményesen. Az elmúlt években a csoport vizsgálta egyes szövegtípusok (hétköznapi, publicisztikai, szépirodalmi és tudományos diskurzusok) metaforikus mintázatait, a közösségi médiában zajló politikai kommunikáció metaforikusságát, de megalapozta finn és magyar online hírszövegek metaforikusságának összehasonlító elemzését, és a szuicid szándékkal összefüggő online kommunikáció metaforáit is.

A kutatócsoport vezetője: Simon Gábor

Tagok: Árvay Kata Emese, Ballagó Júlia, Bajzát Tímea Borbála, Hauber Kitti, Havasi Zsuzsanna, K. Molnár Emese, Prótár Noémi, Szlávich Eszter

Projektek, pályázatok:

- Metaforaazonosítás magyar nyelven: egy nyílt hozzáférésű metaforakorpusz kialakítása (FK 137790, benyújtott pályázat, elbírálás alatt)

- PsyMet: A metaforizáció elemzése a pszichológiai tanácsadás szolgálatában (ELTE TINLAB támogatású kutatás)

- FiHuCoMet korpusz: finn-magyar összehasonlító metaforaelemzés

Eredmények

– fontosabb publikációk:

Simon, Gábor – Bajzát, Tímea – Ballagó, Júlia – Havasi, Zsuzsanna – K. Molnár, Emese – Szlávich, Eszter: When MIPVU Goes to No Man’s Land: A New Language Resource for Hybrid, Morpheme-based Metaphor Identification in Hungarian. Language Resource and Evaluation 57 (4). https://link.springer.com/content/pdf/10.1007/s10579-023-09705-9.pdf
Havasi Zsuzsanna 2023. Metaforikus kifejezések azonosítása szövegértés vizsgafeladatokban. Alkalmazott Nyelvtudomány 2023/3. 125-142.
Simon Gábor – Árvay Kata – Bajzát Tímea Borbála – K. Molnár Emese – Prótár Noémi – Szlávich Eszter: Metaforikus kreativitás és érzelemszabályozás - Metaforamintázatok a közösségi médiában járvány idején. In: Szabó Gabriella (szerk.): Érzelmek és járványpolitizálás. Politikai érzelemmenedzserek és érzelemszabályozási ajánlataik Magyarországon a COVID-19-pandémia idején. Budapest: ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont. 2022: 82-111. https://www.eltereader.hu/media/2022/02/Szabo-Gabriella-Erzelmek-a-jarvany-idejen-v5.pdf
Simon Gábor: Metafora a korpuszban: módszertani lehetőségek. Literatura 46: 297–311. (2020)
Simon Gábor – Bajzát Tímea Borbála – Ballagó Júlia – Hauber Kitti – Havasi Zsuzsanna – Szlávich Eszter: Az igealak köré szerveződő metaforák szerkezeti sajátosságai. In: Simon, Gábor – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtan, diskurzus, megismerés. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 2020: 245–270.
Simon Gábor – Bajzát Tímea – Ballagó Júlia – Havasi Zsuzsanna – Roskó Míra – Szlávich Eszter: Metaforaazonosítás magyar nyelvű szövegekben: egy módszer adaptálásáról. Magyar Nyelvőr 143: 223–247. (2019)

– konferencia:

Simon Gábor, Bajzát Tímea Borbála: Metaphor Identification in Hungarian and Finnish texts. Congressus XIII Internationalis Fenno-Ugristarum, 2022. augusztus 24., Vienna
Simon Gábor, Bajzát Tímea Borbála, Árvay Kata, Hauber Kitti, Havasi Zsuzsanna, Kuna Ágnes, K. Molnár Emese, Prótár Noémi, Szlávich Eszter, Kaló Zsuzsa: Metaphors as "crying for help". Patterns of metaphorical language used in online forum posts about suicidal thoughts. Semmelweis Medical Linguistics Conference, 2023. június 2., Budapest.
Metaphor identification in different text types, Digital Humanities 2019