DiAGram Funkcionális Nyelvészeti Központ 

Honlap: diagram.elte.hu

A DiAGram Funkcionális Nyelvészeti Központ az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetében, a Mai Magyar Nyelvi Tanszék keretében működik 2018-tól, a jóval korábban alapított alkotó kutatócsoportok közreműködésével. A Központ legfőbb célja a magyar nyelv komplex funkcionális kognitív nyelvészeti leírása és az egyetemi képzésben való aktív tudományos alkalmazása az autentikus nemzetközi elméleti, módszertani diszkurzív rend részeként. A DiAGram Funkcionális Nyelvészeti Központ az ELTE-n működve a magyar kognitív nyelvészeti kutatások központja, szervezi a kognitív nyelvészeti vizsgálatokat, az eredmények publikálását és fiatal kutatók képzését, támogatását, a kutatásba való bevonását.

A Központ három, hosszabb ideje önállóan működő, az utóbbi időszakban mindinkább összetartó kutatócsoport és két folyóirat szerves hálózata, amely a meghatározás szerinti tudományos célt a maga területén valósítja meg. A három kutatócsoport a DiAGram funkcionális nyelvészeti műhely, a Stíluskutató csoport és a Funkcionális nyelvészeti diákműhely. A két lektorált folyóirat az angol nyelvű Studia Linguistica Hungarica (SLH; internetes elérhetősége előkészületben) és a magyar nyelvű, fiatal kutatók által szerkesztett Ösvények (http://osvenyek.elte.hu/). A Központ szoros, kölcsönös kapcsolatban áll az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Magyar Nyelvtudományi Doktori Programjával, elsősorban a kognitív és leíró alprogrammal. A Központ egyúttal kiterjedt és aktív szakmai és szervezeti kapcsolatokat működtet más magyar és külföldi egyetemekkel és kutatóhelyekkel.

A kutatócsoport vezetője: Tolcsvai Nagy Gábor

Tanszéki tagok: Kugler Nóra, Laczkó Krisztina, Palágyi László, Simon Gábor, Tátrai Szilárd

További adatok találhatók a Központ két kutatócsoportjának bemutatásában.

 

DiAGram Funkcionális Nyelvészeti Műhely 

Honlap: diagram.elte.hu

A Műhely a kognitív grammatikai kutatások végzésére lett alapítva 2005-ben. A vizsgálatok a konvergáló funkcionális, függőségi elméleti kereteket és módszertanokat a magyar nyelv használatalapú leírásához igazítva folynak, új, innovatív eredményeket felmutatva. A kutatások a komplex leírásban a morfológia, a szintaxis, a szemantika, a pragmatika és a hangtan szintetizáló bemutatására törekszenek, a nyelvi szerkezeteket változatosságukban a prototípuselv alapján, jellegzetes kontextusaikban vizsgálják, korpuszadatokra alapozva, statisztikai módszereket is alkalmazva. A Műhely nemzetközileg is sikeresen állított humán perspektívájú alternatívát a formális nyelvleírás algoritmikus szemléletével szemben. A Műhely ezt a feladatot folyamatosan végzi, általában 16 fős tagsággal, nem állandó tagként más kutatókat, egyetemi hallgatókat és doktoranduszokat is bevonva. Eddigi legfontosabb eredménye az Osiris Kiadónál 2017-ben megjelent Nyelvtan (1152 p). A vizsgálat középpontjában jelenleg a magyar igei konstrukció áll. Külön témacsoport foglalkozik az igenevek konstrukciós jellemzőivel, a kontextualizáció pragmatikai vonatkozásaival és a metafora korpusz alapú vizsgálatával.

A kutatócsoport vezetője: Tolcsvai Nagy Gábor

Tanszéki tagok: Kugler Nóra, Laczkó Krisztina, Palágyi László, Simon Gábor, Tátrai Szilárd

További tagok: Csontos Nóra, Dér Csilla Ilona, Domonkosi Ágnes, Horváth Péter, Hrenek Éva, Imrényi András, Kuna Ágnes, Krizsai Fruzsina, Modrián-Horváth Bernadett, Ladányi Mária

Projektek, pályázatok:

• 2018–2022, OTKA K 129040: A magyar nyelv igei konstrukciói. Használatalapú konstrukciós nyelvtani kutatás
• 2012–2017, OTKA K 100717: Funkcionális kognitív nyelvészeti kutatás
• 2008–2012, OTKA K 76878: Funkcionális kognitív nyelvészeti kutatás
• 2003–2006, OTKA T 043768: Szövegtipológiai kutatás

Eredmények:

– fontosabb publikációk

• Acta Linguistica Hungarica 2009 (56) 3. 337–480. Vendégszerkesztők: Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor. 566 p.
• Acta Linguistica Hungarica 2010 (57) 1. 1–164. Vendégszerkesztők: Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor.
• Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2008. Szerkesztők: Tolcsvai Nagy Gábor, Ladányi Mária.
• Nyelvtan. A magyar nyelv kézikönyvtára 4. Szerk. Tolcsvai Nagy Gábor. Szerzők: Imrényi András, Kugler Nóra, Markó Alexandra, Ladányi Mária, Tátrai Szilárd, Tolcsvai Nagy Gábor. Budapest: Osiris Kiadó. 2017. 1152 p.
• Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd (szerk.): Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására. Budapest: ELTE. 2012. 300 p.
• Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.): Kontextualizáció és metapragmatikai tudatosság. DiAGram Könyvek 1. Budapest: ELTE Eötvös József Collégium. 2019. 360 p.
• Simon Gábor – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtan, diskurzus, megismerés. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 2020. 440 p.
• Ladányi Mária: Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek. Budapest: Tinta Kiadó. 2007. 300 p.
• Tátrai Szilárd: Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta Kiadó. 2011. 234 p.
• Imrényi András: A magyar mondat viszonyhálózati modellje. Nyelvtudományi Értekezések 164. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2013. 154 p.
• Tolcsvai Nagy Gábor: Bevezetés a kognitív nyelvészetbe. Budapest: Osiris Kiadó. 2013. 392 p.
• Kugler Nóra: Megfigyelés és következtetés a nyelvi tevékenységben. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2015. 280 p.
• Modrián-Horváth Bernadett: Topik und Thema: Untersuchungen zur Informationsstruktur in deutschen und ungarischen Erzähl- und Berichtstexten. Frankfurt am Main: Peter Lang. 2016.
• Kugler Nóra: Az összetett mondat. Budapest: Eötvös Kiadó. 2018. 140 p.
• Csontos Nóra: Szakszöveg-tipológia. Szakszövegtípusok vizsgálata társas-kognitív keretben. Budapest: KRE – L’Harmattan. 2020. 214 p.
• Dér Csilla Ilona: Diskurzusjelölők és társulásaik a magyar nyelvben. Budapest: KRE – L’Harmattan. 2020. 234 p.
• Tolcsvai Nagy Gábor: Kognitív szemantika. 3. kiadás. Budapest: Eötvös Kiadó. 2021. 186 p.

– konferenciák:

• Workshop on construction(s). Usage based approaches (2021)
• A magyar mondat és kontextuális környezete. Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 8. (2020)
• A magyar nyelv hálózatos leírása Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 7. (2018)
• Construal and grounding (2014)
• Beyond Dichotomies (2010)
• Diskurzus a grammatikában grammatika a diskurzusban. Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 2. (2008)
• Szöveg, szövegtípus, nyelvtan Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 1. (2007)

Nemzetközi kapcsolatok:

Cognitive Linguistic Perspectives on Finno-Ugric Languages (CoFuLa)

A CoFuLa project fő célja az észt, finn és magyar nyelv meghatározott szemantikai és morfoszintaktikai konstrukcióinak vizsgálata a funkcionális kognitív nyelvészet keretében, közös kutatási programként. A kutatás 2012-ben kezdődött Helsinkiben (Tolcsvai Nagy Gábor kezdeményezésére). A közös kutatásnak meghatározott szervezeti formája a következő: 1) párhuzamos kutatások ugyanazon nyelvi konstrukciókról az észt, finn és magyar nyelvben leíró összehasonlító vizsgálatban, 2) az eredményeket megvitató workshopok, 3) egyéni tanulmányok 1) és 2) eredményeként. A DiAGram funkcionális nyelvészeti műhely aktív résztvevője a kutatásnak. A project vezetői: Tuomas Huumo (Turku), Renate Pajusalu (Tartu), Tiina Onikki-Rantajääskö (Helsinki), Gábor Tolcsvai Nagy (Budapest, Nitra). A projekt négy workshopot tartott, és önálló szimpóziumot tart a bécsi XIII. CIFU kongresszuson.

 

DiAGram Stíluskutató csoport

Honlap: diagram.elte.hu

A Stíluskutató csoport 1970-ben alakult Szathmári Istvánnak, az ELTE professzorának vezetésével, azóta is folyamatosan működik. Hosszú működése alatt kutatásokat folytattak tagjai a szépirodalmi stílus jellemzőiről, a stíluselméletről, a stíluselemzésről. Az Alakzatlexikon (2008) megjelenése után újjászervezett Stíluskutató csoport elsődleges célja, hogy hozzájáruljon a stílus és a poétikusság funkcionális kognitív leírásához. A csoport tevékenysége az alábbi általános területeket fedi le: 1) a kognitív stilisztika és poétika használatalapú elmélete és módszertana, mind leíró, mind történeti szempontból; 2) a stílus nyelv- és kultúraspecifikus tényezői, különös tekintettel a magyar nyelvre; 3) egymással összekapcsolódó stilisztikai kutatási területekként a nyelvi rendszer stilisztikai potenciálja, a stílus szociokulturális tényezői, a diskurzusok stilisztikai szerkezete; 4) kognitív poétika.

A kutatócsoport vezetője: Tátrai Szilárd

Tanszéki tagok: Laczkó Krisztina, Simon Gábor, Tolcsvai Nagy Gábor

További tagok: Ballagó Júlia, Czetter Ibolya, Domonkosi Ágnes, Hámori Ágnes, Horváth Péter, Kuna Ágnes, Krizsai Fruzsina, Palkó Gábor, Pap Andrea, Pethő József, Sólyom Réka

Projektek, pályázatok:

• 2021– A személyjelölés konstrukcióinak korpuszalapú, kognitív poétikai vizsgálata (pályázat benyújtva az OTKA-hoz)
• 2010–2014, OTKA K 81315: Kognitív stilisztikai kutatás

Eredmények:

– fontosabb publikációk

• Studia Linguistica Hungarica Vol. 28. 2013. A Stíluskutató csoport tematikus száma a szociokulturális tényezőkről.
• Szathmári István (szerk.): Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2008. 595 p.
• Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): A stílus szociokulturális tényezői. Kognitív stilisztikai tanulmányok. Budapest: ELTE. 2012. 382 p.
• Domonkosi Ágnes – Simon Gábor (szerk.): Nyelv, poétika, kogníció. Elmélet és módszer a poétikai kutatásban. Eger: Líceum Kiadó. 2018. 225 p.
• Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.): Líra, poétika, diskurzus. Budapest: ELTE Eötvös Collegium. 2021. 322 p.
• Tolcsvai Nagy, Gábor: A Cognitive Theory of Style. Frankfurt am Main: P. Lang. 2005. 162 p.
• Simon Gábor: Egy kognitív poétikai rímelmélet megalapozása. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2014. 224 p
• Simon Gábor: Bevezetés a kognitív lírapoétikába. A költészet mint megismerés vizsgálatának lehetőségei. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2016. 288 p.

– konferenciák, workshopok

• Poétika és korpusz – kerekasztalbeszélgetés (2019)
• Nyelv, poétika, kogníció (2016)
• A nyelvi megformáltság diszkurzív beágyazottsága (2015)
• Socio-cultural factors in style (2014)

Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport

Honlap: www.e-nyelv.hu, www.e-nyelvmagazin.hu

A 2000-ben létrejött kutatócsoport célja a magyar nyelvstratégia megalkotása, végrehajtása, elemzések, tanulmányok (Jelentés a magyar nyelvről-könyvsorozat), online nyelvi tanácsadás, alkalmazott nyelvészeti területek feltárása, bemutatása.

A kutatócsoport vezetője: Balázs Géza

Tanszéki tagok: Adamikné Jászó Anna, Grétsy László

További tagok: Minya Károly, Zimányi Árpád, Bódi Zoltán, Dede Éva, Horváth Péter Iván, Nagy Levente, Pölcz Ádám

Projektek, pályázatok:

• 1999–2004. A magyar nyelv jelene és jövője (kiemelt MTA program; MTA Társadalomkutató Intézet)
• 1999–2002. Magyar nyelvstratégiai kutatások (FKFP-0309/2000.)
• 2003–2006. A magyar nyelv az informatika korában (OTKA-T43725)
• 2019/027-P006: Igazságügyi nyelvészet (ELTE, NKA)
• 2019/019-P003: Nyelvterápia (ELTE, NKA)
• 2020/054-P004: Kulturális örökség, nyelvmúzeum, nyelvpedagógia (ELTE, NKA)

Eredmények

– fontosabb publikációk:

• Jelentés a magyar nyelvről (2000-2005). szerk.: Balázs Géza (Akadémiai Kiadó, 2005)
• Jelentés a magyar nyelvről (2006—2010) + Új magyar szavak szótára 1998—2010. Szerk.: Balázs Géza (MSZT, 2010)
• Jelentés a magyar nyelvről (2010-2015). Szerk. Balázs Géza. (IKU-Inter, 2016)

– konferenciák:

• Alkalmazott nyelvészeti ankét:
• Kulturális örökség, nyelvmúzeum, nyelvpedagógia (2021)
• Nyelvterápia (2020)
• Igazságügyi nyelvészet (2019)

Nemzetközi kapcsolatok:

• Plain English Campaigne (Anglia)
• Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (Románia)
• Romániai Magyar Újságírók Egyesülete (Románia)
• Szarvas Gábor Nyelvművelő Társaság (Szerbia)

 

MetaID Kutatócsoport

A 2018-ban alakult kutatócsoport célja a metaforikus szerkezetek azonosítása és elemzése magyar nyelvű szövegekben, korpuszépítés, annotálás, korpuszvezérelt nyelvi elemzések.

A kutatócsoport vezetője: Simon Gábor

Tagok: Árvay Kata Emese, Ballagó Júlia, Bajzát Tímea Borbála, Hauber Kitti, Havasi Zsuzsanna, K. Molnár Emese, Prótár Noémi, Szlávich Eszter

Projektek, pályázatok:

2021– Metaforaazonosítás magyar nyelven: egy nyílt hozzáférésű metaforakorpusz kialakítása (FK 137790, benyújtott pályázat, elbírálás alatt)

Eredmények

– fontosabb publikációk:

• Simon Gábor: Metafora a korpuszban: módszertani lehetőségek. Literatura 46: 297–311. (2020)
• Simon Gábor – Bajzát Tímea Borbála – Ballagó Júlia – Hauber Kitti – Havasi Zsuzsanna – Szlávich Eszter: Az igealak köré szerveződő metaforák szerkezeti sajátosságai. In: Simon, Gábor – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtan, diskurzus, megismerés. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 2020: 245–270.
• Simon Gábor – Bajzát Tímea – Ballagó Júlia – Havasi Zsuzsanna – Roskó Míra – Szlávich Eszter: Metaforaazonosítás magyar nyelvű szövegekben: egy módszer adaptálásáról. Magyar Nyelvőr 143: 223–247. (2019)

– konferencia:

• Metaphor identification in different text types, Digital Humanities 2019