Kutatás

Kutatás

DiAGram Funkcionális Nyelvészeti Központ 

Honlap: diagram.elte.hu

A DiAGram Funkcionális Nyelvészeti Központ az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetében, a Mai Magyar Nyelvi Tanszék keretében működik 2018-tól, a jóval korábban alapított alkotó kutatócsoportok közreműködésével. A Központ legfőbb célja a magyar nyelv komplex funkcionális kognitív nyelvészeti leírása és az egyetemi képzésben való aktív tudományos alkalmazása az autentikus nemzetközi elméleti, módszertani diszkurzív rend részeként. A DiAGram Funkcionális Nyelvészeti Központ az ELTE-n működve a magyar kognitív nyelvészeti kutatások központja, szervezi a kognitív nyelvészeti vizsgálatokat, az eredmények publikálását és fiatal kutatók képzését, támogatását, a kutatásba való bevonását.

A Központ három, hosszabb ideje önállóan működő, az utóbbi időszakban mindinkább összetartó kutatócsoport és két folyóirat szerves hálózata, amely a meghatározás szerinti tudományos célt a maga területén valósítja meg. A három kutatócsoport a DiAGram funkcionális nyelvészeti műhely, a Stíluskutató csoport és a Funkcionális nyelvészeti diákműhely. A két lektorált folyóirat az angol nyelvű Studia Linguistica Hungarica (SLH; internetes elérhetősége előkészületben) és a magyar nyelvű, fiatal kutatók által szerkesztett Ösvények (http://osvenyek.elte.hu/). A Központ szoros, kölcsönös kapcsolatban áll az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Magyar Nyelvtudományi Doktori Programjával, elsősorban a kognitív és leíró alprogrammal. A Központ egyúttal kiterjedt és aktív szakmai és szervezeti kapcsolatokat működtet más magyar és külföldi egyetemekkel és kutatóhelyekkel.

A kutatócsoport vezetője: Tolcsvai Nagy Gábor

Tanszéki tagok: Imrényi András, Kugler Nóra, Laczkó Krisztina, Palágyi László, Simon Gábor, Tátrai Szilárd

További adatok találhatók a Központ két kutatócsoportjának bemutatásában.

 

DiAGram Funkcionális Nyelvészeti Műhely 

Honlap: diagram.elte.hu

A Műhely a kognitív grammatikai kutatások végzésére lett alapítva 2005-ben. A vizsgálatok a konvergáló funkcionális, függőségi elméleti kereteket és módszertanokat a magyar nyelv használatalapú leírásához igazítva folynak, új, innovatív eredményeket felmutatva. A kutatások a komplex leírásban a morfológia, a szintaxis, a szemantika, a pragmatika és a hangtan szintetizáló bemutatására törekszenek, a nyelvi szerkezeteket változatosságukban a prototípuselv alapján, jellegzetes kontextusaikban vizsgálják, korpuszadatokra alapozva, statisztikai módszereket is alkalmazva. A Műhely nemzetközileg is sikeresen állított humán perspektívájú alternatívát a formális nyelvleírás algoritmikus szemléletével szemben. A Műhely ezt a feladatot folyamatosan végzi, általában 16 fős tagsággal, nem állandó tagként más kutatókat, egyetemi hallgatókat és doktoranduszokat is bevonva. Eddigi legfontosabb eredménye az Osiris Kiadónál 2017-ben megjelent Nyelvtan (1152 p). A vizsgálat középpontjában jelenleg a magyar igei konstrukció áll. Külön témacsoport foglalkozik az igenevek konstrukciós jellemzőivel, a kontextualizáció pragmatikai vonatkozásaival és a metafora korpusz alapú vizsgálatával.

A kutatócsoport vezetője: Tolcsvai Nagy Gábor

Tanszéki tagok: Imrényi András, Kugler Nóra, Laczkó Krisztina, Palágyi László, Simon Gábor, Tátrai Szilárd

További tagok: Bajzát Tímea Borbála, Csontos Nóra, Dér Csilla Ilona, Domonkosi Ágnes, Horváth Péter, Hrenek Éva, Kopcsák Róbert, Kuna Ágnes, Ladányi Mária, Markó Alexandra, Modrián-Horváth Bernadett, Pomázi Bence

Projektek, pályázatok:

  • 2018–2022, OTKA K 129040: A magyar nyelv igei konstrukciói. Használatalapú konstrukciós nyelvtani kutatás
  • 2012–2017, OTKA K 100717: Funkcionális kognitív nyelvészeti kutatás
  • 2008–2012, OTKA K 76878: Funkcionális kognitív nyelvészeti kutatás
  • 2003–2006, OTKA T 043768: Szövegtipológiai kutatás

Eredmények:

– fontosabb publikációk

  • Acta Linguistica Hungarica 2009 (56) 3. 337–480. Vendégszerkesztők: Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor. 566 p.
  • Acta Linguistica Hungarica 2010 (57) 1. 1–164. Vendégszerkesztők: Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor.
  • Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2008. Szerkesztők: Tolcsvai Nagy Gábor, Ladányi Mária.
  • Nyelvtan. A magyar nyelv kézikönyvtára 4. Szerk. Tolcsvai Nagy Gábor. Szerzők: Imrényi András, Kugler Nóra, Markó Alexandra, Ladányi Mária, Tátrai Szilárd, Tolcsvai Nagy Gábor. Budapest: Osiris Kiadó. 2017. 1152 p.
  • Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd (szerk.): Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására. Budapest: ELTE. 2012. 300 p.
  • Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.): Kontextualizáció és metapragmatikai tudatosság. DiAGram Könyvek 1. Budapest: ELTE Eötvös József Collégium. 2019. 360 p.
  • Simon Gábor – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtan, diskurzus, megismerés. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 2020. 440 p.
  • Ladányi Mária: Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek. Budapest: Tinta Kiadó. 2007. 300 p.
  • Tátrai Szilárd: Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta Kiadó. 2011. 234 p.
  • Imrényi András: A magyar mondat viszonyhálózati modellje. Nyelvtudományi Értekezések 164. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2013. 154 p.
  • Tolcsvai Nagy Gábor: Bevezetés a kognitív nyelvészetbe. Budapest: Osiris Kiadó. 2013. 392 p.
  • Kugler Nóra: Megfigyelés és következtetés a nyelvi tevékenységben. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2015. 280 p.
  • Modrián-Horváth Bernadett: Topik und Thema: Untersuchungen zur Informationsstruktur in deutschen und ungarischen Erzähl- und Berichtstexten. Frankfurt am Main: Peter Lang. 2016.
  • Kugler Nóra: Az összetett mondat. Budapest: Eötvös Kiadó. 2018. 140 p.
  • Csontos Nóra: Szakszöveg-tipológia. Szakszövegtípusok vizsgálata társas-kognitív keretben. Budapest: KRE – L’Harmattan. 2020. 214 p.
  • Dér Csilla Ilona: Diskurzusjelölők és társulásaik a magyar nyelvben. Budapest: KRE – L’Harmattan. 2020. 234 p.
  • Tolcsvai Nagy Gábor: Kognitív szemantika. 3. kiadás. Budapest: Eötvös Kiadó. 2021. 186 p.

– konferenciák:

  • Workshop on construction(s). Usage based approaches (2021)
  • A magyar mondat és kontextuális környezete. Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 8. (2020)
  • A magyar nyelv hálózatos leírása Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 7. (2018)
  • Construal and grounding (2014)
  • Beyond Dichotomies (2010)
  • Diskurzus a grammatikában grammatika a diskurzusban. Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 2. (2008)
  • Szöveg, szövegtípus, nyelvtan Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 1. (2007)

Nemzetközi kapcsolatok:

Cognitive Linguistic Perspectives on Finno-Ugric Languages (CoFuLa)

A CoFuLa project fő célja az észt, finn és magyar nyelv meghatározott szemantikai és morfoszintaktikai konstrukcióinak vizsgálata a funkcionális kognitív nyelvészet keretében, közös kutatási programként. A kutatás 2012-ben kezdődött Helsinkiben (Tolcsvai Nagy Gábor kezdeményezésére). A közös kutatásnak meghatározott szervezeti formája a következő: 1) párhuzamos kutatások ugyanazon nyelvi konstrukciókról az észt, finn és magyar nyelvben leíró összehasonlító vizsgálatban, 2) az eredményeket megvitató workshopok, 3) egyéni tanulmányok 1) és 2) eredményeként. A DiAGram funkcionális nyelvészeti műhely aktív résztvevője a kutatásnak. A project vezetői: Tuomas Huumo (Turku), Renate Pajusalu (Tartu), Tiina Onikki-Rantajääskö (Helsinki), Gábor Tolcsvai Nagy (Budapest, Nitra). A projekt négy workshopot tartott, és önálló szimpóziumot tart a bécsi XIII. CIFU kongresszuson.

 

DiAGram Stíluskutató csoport

Honlap: diagram.elte.hu

A Stíluskutató csoport 1970-ben alakult Szathmári Istvánnak, az ELTE professzorának vezetésével, azóta is folyamatosan működik. Hosszú működése alatt kutatásokat folytattak tagjai a szépirodalmi stílus jellemzőiről, a stíluselméletről, a stíluselemzésről. Az Alakzatlexikon (2008) megjelenése után újjászervezett Stíluskutató csoport elsődleges célja, hogy hozzájáruljon a stílus és a poétikusság funkcionális kognitív leírásához. A csoport tevékenysége az alábbi általános területeket fedi le: 1) a kognitív stilisztika és poétika használatalapú elmélete és módszertana, mind leíró, mind történeti szempontból; 2) a stílus nyelv- és kultúraspecifikus tényezői, különös tekintettel a magyar nyelvre; 3) egymással összekapcsolódó stilisztikai kutatási területekként a nyelvi rendszer stilisztikai potenciálja, a stílus szociokulturális tényezői, a diskurzusok stilisztikai szerkezete; 4) kognitív poétika.

A kutatócsoport vezetője: Tátrai Szilárd

Tanszéki tagok: Krizsai Fruzsina, Laczkó Krisztina, Simon Gábor, Tolcsvai Nagy Gábor

További tagok: Ballagó Júlia, Czetter Ibolya, Domonkosi Ágnes, Hámori Ágnes, Heller Kata, Horváth Péter, Indig Balázs, K. Molnár Emese, Kopcsák Róbert, Kulcsár-Szabó Zoltán, Kuna Ágnes, L. Varga Péter, Mészáros Márton, Palkó Gábor, Pap Andrea, Pethő József, Prótár Noémi, Sólyom Réka, Szemes Botond

Projektek, pályázatok:

  • 2021–2025, NKFIH K 137659: A személyjelölés konstrukcióinak korpuszalapú, kognitív poétikai vizsgálata
  • 2010–2014, OTKA K 81315: Kognitív stilisztikai kutatás

Eredmények:

– fontosabb publikációk

– konferenciák, workshopok

  • A személyjelölés konstrukcióinak korpuszalapú, kognitív poétikai vizsgálata – projektzáró (2025)
  • Workshop a lírai szövegek oktatásának korpuszalapú és kreatív-produktív módszereiről – workshop (2025)
  • Textual scholarship, artificial intelligence, corpora and intelligent editions. The nineteenth annual conference of the European Society for Textual Scholarship – konferencia (2024)
  • A figyelem irányulása és irányítása irodalmi szövegekben és filmekben – konferencia (2024)
  • Pragmatics, corpora, methods: A workshop on using a corpus-based methodology in pragmatic research – workshop (2023)
  • Személyjelölés, korpusz, poétika – konferencia (2022)
  • A személyjelölés poétikai vizsgálatának elméleti és módszertani lehetőségei – workshop (2022)
  • Líra, poétika, diskurzus – a projektbemutató (2021)
  • Poétika és korpusz – kerekasztalbeszélgetés (2019)
  • Nyelv, poétika, kogníció – konferecia (2016)
  • A nyelvi megformáltság diszkurzív beágyazottsága – konferencia (2015)
  • Socio-cultural factors in style – konferencia (2014)

MetaID Kutatócsoport

A 2018-ban alakult kutatócsoport célja a metaforikus szerkezetek azonosítása és elemzése magyar nyelvű szövegekben. A nemzetközi metaforakutatásban elterjedt és több nyelvre alkalmazott MIPVU módszert adaptálta a csoport a magyarra, majd kis- és közepes léptékű annotálási projektekben alkalmazta eredményesen. Az elmúlt években a csoport vizsgálta egyes szövegtípusok (hétköznapi, publicisztikai, szépirodalmi és tudományos diskurzusok) metaforikus mintázatait, a közösségi médiában zajló politikai kommunikáció metaforikusságát, de megalapozta finn és magyar online hírszövegek metaforikusságának összehasonlító elemzését, és a szuicid szándékkal összefüggő online kommunikáció metaforáit is. A kutatócsoport legújabb vállalkozása egy generatív MI-re épülő automatikus metaforaazonosító eszköz fejlesztése, amely segítheti a jövőben a magyar metaforikus kifejezések annotálását, és így lehetővé teszi majd nagyléptékű korpuszok kialakítását.

A kutatócsoport vezetője: Simon Gábor

Tagok: Ballagó JúliaBajzát Tímea BorbálaHauber Kitti, Havasi Zsuzsanna, K. Molnár Emese, Prótár Noémi, Szlávich Eszter

A kutatásokban közreműködő kollégák: Kuna Ágnes (ELTE BTK), Kaló Zsuzsa (ELTE PPK), Indig Balázs (ELTE IK), Gyöngyössy Natabara Máté (ELTE IK), Molnár Péter Gergő

Projektek, pályázatok:

  • Metaforaazonosítás magyar nyelven: egy nyílt hozzáférésű metaforakorpusz kialakítása (FK 137790, benyújtott pályázat, elbírálás alatt)
  • PsyMet: A metaforizáció elemzése a pszichológiai tanácsadás szolgálatában (ELTE TINLAB támogatású kutatás)
  • FiHuCoMet korpusz: finn-magyar összehasonlító metaforaelemzés
  • Metanno: automatikus metaforaazonosítás öngyilkossághoz kapcsolódó online szövegekben

Eredmények

– fontosabb publikációk:

– konferencia:

  • Simon Gábor – Bajzát Tímea Borbála – Gyöngyössy Natabara Máté – Molnár Péter Gergő – Prótár Noémi – Indig Balázs: Large language models in metaphor identification. The case of presuicidal interactions. WoLaLa 2025 conference, 2025. 11. 20., ELTE Nelvtudományi Kutatóközpont, Budapest.
  • Simon Gábor – Bajzát Tímea Borbála – Gyöngyössy Natabara Máté – Molnár Péter Gergő – Prótár Noémi – Indig Balázs: Automatic metaphor identification in Hungarian. Challenges and possible solutions. Researching and Applying Metaphor 17. conference, 2025. augusztus 9., Lawrence Technological University, Southfield, MI.
  • Simon Gábor, Bajzát Tímea Borbála: Metaphor Identification in Hungarian and Finnish texts. Congressus XIII Internationalis Fenno-Ugristarum, 2022. augusztus 24., Vienna
  • Simon Gábor, Bajzát Tímea Borbála, Árvay Kata, Hauber Kitti, Havasi Zsuzsanna, Kuna Ágnes, K. Molnár Emese, Prótár Noémi, Szlávich Eszter, Kaló Zsuzsa: Metaphors as "crying for help". Patterns of metaphorical language used in online forum posts about suicidal thoughts. Semmelweis Medical Linguistics Conference, 2023. június 2., Budapest.
  • Simon Gábor, Bajzát Tímea Borbála, Ballagó Júlia, Hauber Kitti, Havasi Zsuzsanna, K. Molnár Emese, Szlávich Eszter: Metaphor identification in different text types, Digital Humanities, 2019.szeptember 26., Budapest.